Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


A MACSKÁK TESTBESZÉDE

A gazdák többsége azt hiszi, hogy a macska csak dorombolással, nyávogással és morgással kommunikál. Valójában a macskák több módon kommunikálnak. Használnak hangokat, testtartást, fül-, száj- és farokmozgást, és különösen jól érintkeznek más macskákkal. Az anyamacskák különösen sok hangot használnak a kölykeikkel való kommunikációjukban.

A dorombolás általában örömet és elégedettséget jelent. A dorombolás könnyen megkülönböztethető a mély morgástól, amivel a macska a behatolókat fogadja.A nyávogás több hangból áll, de alapjában véve figyelem felkeltésének szándékát jelzi. A hangok skálája széles:

- rövid, magas hangú nyávogással a macska a gazdáját keresi
- hangosabb, kitartó nyávogással kéri, hogy nyissuk ki az ajtót, vagy etessük meg
- kellemetlen helyzetben dühös, hangos nyávogással jelez.

-A macska testbeszéde, melyet testtartásával jelez, csodálatraméltó. Általában józan ésszel meg állapítható belőle, hogy érzi magát a macska, és mit kíván. Az egyik legkönnyebben felismerhető testhelyzet az elégedett macska testtartása, teljesen ellazult, félig lecsukott szemmel. Egy ellazult macska nyújtózkodik, lassan kinyújtja és visszahúzza karmait. A lépkedés az elégedettség másik jele, ezt gyakran dorombolás kíséri.

-Macskád fülei szintén sokat elárulnak hangulatáról. Az éber macska hegyezi a fülét, az ideges hátrarántja azt, egy nagyon ijedt, vagy nagyon agresszív macska fülei pedig szinte teljesen hátrasimulnak a fejére.

-Egy fújó macska, melynek kilátszanak fogai, elég riasztó látvány. Ha ez felálló szőrzettel párosul, az komoly fenyegetést jelent a betolakodó számára.

-Ne felejtsd, hogy a macska sokkal több dologra használja nyelvét, mint az ember. A nyelv sok információt közvetít a környezetről a macska felé. A macskák tulajdonképpen szagolnak a nyelvükkel, és arra is használják, hogy mosakodjanak, és megmosdassanak más macskákat.

-Az, hogy kedvenced hogy tartja a farkát, szintén sokat elárul. Az a macska, amelyik örömmel üdvözöl téged, valószínűleg magasan tartja a farkát. A farok végének kis csóválása örömet jelez az ellazult macskánál, vagy várakozást a zsákmány elejtése előtt, vagy egy ételre váró éhes macskánál. Ha a farkcsóválás erősebbé válik, akkor az a macska ingerültségét jelzi, ha pedig az egész farkát mozgatja, akkor készülj fel a támadásra!

A macska farka barométerként funkcionál. Amikor simán lóg, akkor a cica hangulata normális, az "üvegmosókefe"-farok riadalmat jelent. Ha lelapítja a testét és hátrameredő farka meg-megrándul, akkor a macska éppen nagyon koncentrál valamire vagy feszült valamitől. A függőlegesen égnek meredő farok az állat nyájas hangulatát jelzi, így köszöntik egymást a rég nem látott macskák, és a kiscica is így üdvözli anyját. Ha a macska ide-oda csapkod a farkával, akkor biztos, hogy a következő pillanatban megvalósítja elképzeléseit.

Amikor két idegen macska találkozik, akkor első dolguk, hogy alaposan megszaglásszák egymást. Testüket lelapítják, fejüket amennyire csak tudják, előrenyújtják. Egyik fél részéről sincs igazán bizalom. Eszményi esetben a macskák tovább szaglásznak egészen a végbélnyílásig. Egyikük sem akarja, hogy a másik közel kerüljön a genitáliáihoz, így egy darabig csak forgolódnak. Ha a fülek ilyenkor kíváncsian előremutatnak, akkor a találkozás általában békésen, barátságosan zajlik le, az egyik cica felcsapja a farkát, és hagyja megszaglászni a hátsóját. Utána cserélnek, és a másik szaglássza végig az első cicát. Miután befejezték az ismerkedést, mindketten mennek tovább a maguk útján.

Sajnos azonban a legtöbb esetben nem így zajlik le a találkozás két macska között. Már a kölcsönös szaglászás kezdeti lépéseinél megszakad a folyamat, ugyanis az egyik macska szaglászná a másikat, de az nem akarja, ezért fülét lelapítja, sunyin hátrahőköl. Amennyiben az első cica folytatná a közeledést, úgy a másik fújni, köpködni kezd, esetleg pofonokat osztogat. A rangsorban lejjebb álló rendszerint ilyenkor elfut, a másik pedig utána megy, és próbálja megint szaglászni, de ez általában nem szokott sikerülni, mert a félénkebb állat megint eliramodik. Ez a játék többször megismétlődhet. A folytatás a bátrabb, erősebb macskán múlik: vagy hagyja elfutni félénkebb társát és ő is továbbmegy a saját útján, vagy utána iramodik és nekimegy a másiknak.

A macskák egymás között nagyon jól megértik egymást, nincsenek kommunikációs nehézségeik. Ez egyaránt vonatkozik a házicicusokra és a nagyvadakra is. Viselkedési gesztusaik nagymértékben hasonlóak, kizárt a félreértés lehetősége.

Kommunikáció macska és ember között:

Az emberek általában szavakkal kommunikálnak a macskájukkal is, amelyek nagy részét megértik a cicák is. A macskák nemcsak ezeket értik meg, hanem a mimikánkat, mozdulatainkat, gondolatainkat is. Például egy mimikai gesztusból a cica rájön, hogy mi most éppen fel fogunk állni és kimegyünk a szobából. Viszont ha a macska akar valamit közölni a gazdájával, akkor ez elég nagy erőfeszítésébe kerül, sokszor és tagoltan kell "elmondania", hogy mit szeretne, mire mi emberek megértjük számára egyértelmű jelzéseit

A macskák kommunikációja bár széles skálán mozog, szűkebb értelemben 3 féle hangot különböztetünk meg:

a) halk, gyengéd, "beszélgetős" hangok, ezeket az anyamacskák és a szerelmes kandúrok hallatják;
b) hívóhangok (a halk miákolástól kezdve a harci "csatakiáltásig");
c) ide sorolhatjuk a megriadt cicák izgatott hangjelzéseit, a fújást, a köpködést (prüszkölő-fújtató hang) és a mély, torokhangú morgást.

Ettől függetlenül a macskák inkább a testtartásukkal kommunikálnak egymás között.

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.